Hatodik, hetedik hét

Egyik délután jött a jótékony gázszerelőnk, hozott magának egy ősrégi új cirkót hitelbe, amit majd egyszer elkezdünk nála törleszteni, sőt még a munkadíjat sem kérte el. Igen, vannak még jólelkű munkásemberek, csak tudni kell, hol kell keresni őket. Természetesen senkinek a bizalmával nem éltünk vissza. Zárójelben megjegyezném, a vízszerelő ismerős is hasonlóképpen járt el velünk szemben.


Tényleg hihetetlennek tűnt, hogy sikerül lakhatóvá tenni a házat és ennyi sok jó ember nélkül nem is sikerült volna.

A célunk az volt, hogy Kerecsenre a konyhát, hálót, fürdőt valamilyen szinten lakhatóvá, használhatóvá tegyük, mert azt a napot tűztük ki beköltözős napnak.

Amíg a gázszerelő a cirkót kötötte be (a 6 db radiátorunkat az egyik hétvégén Apa segítséggel elvitte önkiszolgáló kocsimosóba és magasnyomásúval kimosták) és töltötte fel a rendszert addig az időmet azzal ütöttem el, hogy megkocogtattam a falat a háztartási ajtaja felett -a nappaliban- , eléggé kongó hangolt adott és úgy gondoltam feszültséglevezetésképp rombolok egy kicsit. Tégláig sajnos le kellett verni a vakolatot, mert nagyon elázott amikor a tűzoltók locsolták és ahogy kezdett száradni megrepedezett és elvált. Szóval Apa nagy örömére amire hazaért meglepi várta: kb 40x60 cm-es majdnemlyukat csináltam az ajtó és a menyó közé. A gázszerelőnek kifejezetten tetszett, Apának már annyira nem.

Természetesen a konyha is kapott még egy réteg mészfestéket. A konyhában voltak felrakva tányérok, fatojások, kosarak, köcsögök (mániám) a falra amiket nem csak úgy simán szöggel felütöttem, hanem komoly munkába tellett odavarázsolni őket. Említettem már, hogy a kedves kőművesek anno amikor a konyha épült elfelejtettek festés előtt glettelni és ezért rusztikusan autentikus a falfelület (néhol még kisebb kaviccsal is találkoztam csiszolás közben - gondolom sokat csuklott akkoriban az a jómunkásember- + olyan bika anyaggal dolgoztak, hogy nem lehet csak úgy szöget ütni a falba, hanem ütvefúróval !!!! kell Apának nekiesni, mert a kicsi fúró nem bírja. Próbálkoztam én is, de még felemelni sem tudtam, nem hogy merőlegesen tartani a falra olyan nehéz a gép.
Elég vicces, hogy az 1 dekás fatojás és társai 5 centis csavarral van rögzítve. Ezek után foggal, körömmel ragaszkodtam ahhoz, hogy azokat a csavarokat ne szedjük ki, inkább körbecsiszolom, körbefestem. Ezt a műveletsort nem bántam meg, mert legalább a csavarok is fehérek lettek, így nem látszanak. Néha persze mondtam a magamét amikor csiszolás közben nekiütöttem a kezem, de akkor is jó döntés volt, normálisan körbe lehetett dolgozni a festés végén nem látszott, hogy kerülgettem őket a teddivel.