Konyhakertünk

Ami azt illeti elég mutatós talajtakaró lehetne ez a folyófű azokon a területeken ahol nem termesztünk semmit ha nem lenne ennyire agresszív. Természetesen idén is megy a harc, egyenlőre még nem nyomott le minket teljesen. A hétvégén Apával nagy rimánkodások után gazolós bulit tartottunk a konyhakertben, én kézzel, ő kapával szórakozott. Mindig ez szokott lenni a felállás, mert én úútálok kapálni, ő még jobban úúúútál gazolni. A kert kétharmadát lenyomtuk, a maradék egyharmad felén krumpli vs. krumplibogár meccs, foghíjas cékla és nem növő kukorica van .

Tovább...

Második, harmadik hétvége a tűzeset után

2. hétvége

A Fejér SZövetség segítségével a falak nagy részét elintéztük. Ezen a hétvégén is volt segítségünk, egy barátunk jött el és édesanyám, hogy folytassuk a csiszolást.
Kedves barátunk egyébként már 2x!!!! megjárta Kazahsztánt lóval. Egyszer oda, egyszer vissza 2 barátjával. Nagyon jólelkű, rendkívül kedves és tudatos ember. Sajnos a neje ezt nem nagyon értékelte.....
Szóval egész hétvégén csak csiszoltunk, csiszoltunk, csiszoltunk.
Gyönyörűen festettünk, mindenünk fehér volt, a szempilláink és szemöldökeink voltak a legviccesebbek..

Tovább...

Történetünk folytatódik

Sokat totóztunk, hogy a kormot miként tüntessük el a falakról. Több variáció felmerült: lemosás, csiszolás, méregdrága anyag felkenése ami állítólag megköti a kormot. Nem volt túl szimpi a lemosás, féltünk a rengeteg víz tetejére még jobban eláztatjuk a falat mert csak október végéről van szó, se a méregdrága cucc, elvégre csak ottmarad az a fránya korom. Csak a kis kályhával tudtunk fűteni, mert okozónak a gázkazán is meg volt jelölve, így meleget se nagyon tudtunk csinálni, hogy száradjanak a falak. Tehát maradt a csiszolás. Elég kemény meló volt. 

Tovább...