Hoppá!

Nem vagyok az a furkálódós, barkácsolós típus. TÉNY. Para a köbön - mit és mit nem fúrok át, bele... Vajon mind a 10 ujjam túléli? És a szemem? Jajj, inkább hagyjuk... - idáig szoktam jutni, esetleg ha muszájból tovább halad a dolog akkor borítékolható az anyázás, hiszti, szerszám földhöz vágása, szidalmazása- rohadjál meg.... ANYÁDDAL EGYÜTT!!! Valahogy nem megy, pont úgy ahogy a várakozás, így erőt vettem magamon, a fúrót meg elő és láss csodát még használni is tudtam, sőt még meg is csináltam vele azt amit akartam.

Tovább...

... na itt a kert....

A nyugati oldalon (utcafronton) már nyílnak a tulipánok.

A fényképes dokumentáció nem az erősségem, na. Azért nem írtam ilyen sokáig, mert gané voltam elővenni a fényképezőgépet és kicsattogni a kertbe kattintgatni. Nem mintha bent jobban menne. Lehet ez azért is van, mert eléggé szégyenletesen néz ki a kert még mindig.

Tovább...

Háttérinfó környékünkről és a CSEND-ről

Most egy kicsit át fogok menni magazinblogba.
Szeretném megmutatni, hogy melyek azok az enteriőrök amik ihletésével csinosítjuk az otthonunkat. 
Így kezdődött volna a bejegyzés, ha idő közben nem kalandozok el.

Apa is kezd belendülni - nyugi, Őt nem kapta el a varrógépszíj, ez marad az Én reszortom. Apa fúrógépet ragadott és így próbál segíteni nekem, ugyanis köztudott rólam, hogy mindent kifestek, befestek, lefestek, csiszolok, varrok, dájolok (DIY), CSAK barkácsolni, legfőképpen fúrni ne kelljen.

Tovább...