2014. február 14., péntek

Festéssel kapcsolatos tapasztalataim

Annak idején nagy bátorsággal vetettem bele magam a textilfestésbe, mert úgy voltam vele, hogy nagy és ükanyáinkak sem volt diplomájuk hímzésből, bútorfestésből, mégis annyi gyönyörűséget tudtak alkotni. Akkor én miért ne tudnék??
Leginkább a textilfestésről fogok most írni, hogy mivel dolgozom, melyek azok az anyagok amik  nekem személy szerint bejöttek. Mit mivel hogyan fessünk textilre?

Próbálkoztam már bútordíszítéssel, némi tapasztalattal ott is rendelkezem.
Szeretnék azoknak segíteni akik még csak most próbálkoznak a festéssel, vagy kacérkodnak a gondolattal, hogy szeretnék kipróbálni a textilfestést.
Jelen bejegyzés teljesen szubjektív, saját tapasztalatokon alapszik, nem szentírás, szívások és fölösleges költségekbe verés elkerülésének érdekében írom, mert okos ember más kárán tanul. Sajnos nem volt a környezetemben senki aki  tanácsot tudott volna adni, ezért többféle ecsetet kipróbáltam, többféle festéket, volt amit megvettem teljesen feleslegesen, pl. több ezer Ft-ot öltem textilficekbe amik nem azért apadtak ki, mert agyonhasználtam őket, hanem rosszul viselvén az elhanyagoltságot úgy döntöttek, hogy csoportosan kiszáradnak,  silány minőségű ecsetekre, festékekre, anyagokra is elherdáltam pár forintot.

Menetfelszerelés:

Ecsetek: Rayher a tuti befutó. Nagyon szépen lehet vele festeni, se nem túl puha, se nem túl lágy. 3 éve vettem a Müllerben őket - internyeten is lehet már rendelni- , azóta rendületlenül állják a festéket. Mostanában kezdenek megsértődni, valószínűleg az akrilfesték jobban igénybe veszi a szer(v/k)ezetüket.

Festékek: itt is textilfestékben a Rayher a tuti befutó. Önfixáló, száradás után olyan érzetet kelt, mintha vasalva lenne a minta az anyagra, viszont nem reped meg. Csakis ezzel a festékkel voltam képes határozott íveket, telt színeket festeni. A fal és egyéb festéssel ellentétben itt az is cél, hogy csak egy rétegben dolgozzunk, mert másodjára -legalábbis nekem -nem mindig úgy sikerül, mint elsőre. Picit érdemes hígítani.
A többi textilfestékkel az a bajom, hogy ha már egy kicsit is hígítva van akkor száradás után fakó lesz, vagy már felvitelkor elszívja az anyag a színt. Nomármost ettől nagyon gagyi lesz a kinézet.
Kipróbáltam már textilre az akrilfestéket is. Párnahuzatra nagy mennyiségben nem jó, mert nagyon merev lesz tőle az anyag,  viszont ha pl. fali képet szeretnél festeni, mert már az egész famíliát elláttad párnahuzattal, akkor viszont jó, sőt, arra én már csak azt használom, mert olcsóbb megoldás és tartást is ad az anyagnak. A képet utána be lehet keretezni, vagy csak simán feltenni a falra. Én általában paszományt szoktam ilyenkor varrni a szélére.
A festék hígítását jól be kell tudni lőni, mert ha sűrű, akkor csak kínlódni lehet vele, festeni nem, ha túl van vizezve, akkor meg vagy nem látszik száradás után amit festettünk, vagy szétszívódik az anyagban és az is nagyon csúnya. Mindig apránként szoktam a vizet hozzáadagolni gyógyszertári pipettával és egy ugyanolyan anyagdarabon szoktam próbálgatni.
Színkeverésnél minden alkalommal szoktam rakni egy hangyakukinyi -nincs rá jobb szó, pedig sokáig törpöltem rajta- feketét, igazán életteli színeket kapunk. A fekete lehet akár tempera is, nem számít.

Alap textil kiválasztása: legjobb alapanyag természetesen a pamut. Ezen lehet szépen dolgozni. A lenvászon, hiába természetes ez is, elég vastag szálból van szőve és ez az alap bordázottság nehézségi faktornak számít. Kartonra is lehetne festeni, mondjuk abból egyszínű anyag nem nagyon van. Kevertszálas anyagnál nagyon kell figyelni arra, hogy a festék ne legyen picit sem hígabb a kelleténél, mert ha azonnal nem is, de 3 perc múlva szétszívódik a minta körül a festék és sajnos munkánk kárba vész.
Sajnos jártam már úgy, hogy volt itthon pirosdemajdnemrózsaszín alapanyagom, de pirosra szerettem volna festeni és vettem a bátorságot, befestettem Colombus textilfestékkel az alapot. Gyönyörű színt kaptam. Fixáltam ecettel, vasalással, megfestettem rá a mintát. Majd jött a nyár. Jött az izzadás. Szidtam rendesen  a gyártót, ugyanis ciklámenben pompázott a méregdrága pehelypárnánk saját huzatja, a vadonánsúj lepedőnk, Apa alvós pólójának hátulja. Ez még nem minden, ugyanis az ilyen festett anyagra ha valahol rácseppen egy csepp víz is akkor sötétebb körök képződnek az anyagon amit persze már nem lehet eltüntetni. Sajnos nem 2 db párnahuzatot csináltam ebből a festett anyagból, hanem vagy 10-et , ebből kettőt hímeztem + még karácsonyiszarvacskás asztalterítőt is hímeztem és mosáskor persze hogy befogta a hímzőfonalat és a fakasfogat is. Enyhén voltam csak feszült. Amennyiben még mindig nagyon bátor a társaság, lehet próbálkozni alap festésével, akkor az Iberia fantázianevű égen-földön nem kapható -legalábbis felénk- textilfestéket ajánlanám. Amit ezzel festettem az egy fokkal jobban tartotta a színét, de az sem volt az igazi. Pedig találkoztam már olyan emberrel, aki a Colombusra esküdik, én is mindent úgy csináltam ahogy ő, mégsem voltam vele egyáltalán megelégedve, nekem csak bosszúságok hosszú sorozatát okozta.


Egyéb kellékek:
- papírtörlő vagy régi anyagdarabok
- gyógyszertári pipetta, lehetőség szerint 3-4 db, hogy ne ezt keresd állandóan
- spatula, ezzel szoktam kivenni a festéket az üvegből, ha nem nyomós
- festék keveréséhez tégelyek - kevesebb festékhez egyik ismerősömtől kaptam Knorr-os zselés levesízesítős ovális dobozkát, nagyon szeretem, de jó még a citromsavas doboz is, legfőképpen azért, mert van teteje, nagyobb mennyiségűhöz kiváló a sajtkrémes. Vót bóti szettem, csak valahol elkeveredett és horror áron mérik,  a fent felsorolt dobozokat meg már egyszer úgyis kifizettük
- víz 2-3 pohárban, több szín alkalmazásakor, rohangálások csökkentésének érdekében, de legalább kettő az egyik a világos, a másik a sötét festékeknek.
- régi polár takaró. Erre rakom rá a festeni kívánt anyagot, többfunkciós berendezés: nem fogja be az asztalt a festék - egyébként könnyen le lehet mosni amíg még nem kötött meg- a festeni kívánt anyagot erre fektetem rá, így nem csúszkál, gyűrődik festés közben. Több helyen ajánlják a csiszolópapírt, de az ugyebár érdes felület és én nem szeretnék ökörhugyozásosindamindát. A polár takaró tökkkéletes.
Amennyiben kész párnahuzatot festek ott egy rajztáblát rakok a huzatba, megakadályozván, hogy a hátulja ne szívja át a festéket. Ez egy kicsit szivatós,de végrehajtható feladat.

Eszközök habtákban, jöhet a festés.

Általában fentről lefelé, balról jobba ajánlatos haladni. Bonyolultabb mintánál ez nem célravezető, főleg akkor nem, ha csak a főbb vonalak vannak megrajzolva. Ilyenkor megkeresem a közepét az anyagnak és onnan építem fel  a mintát. Közben ha tudom, akkor forgatom az anyagot, hogy a kezem élivel ne maszatoljam el a festéket, ha nem akarok forgatni akkor bizony várni kell.
Az ecsetet célszerű minél merőlegesebben tartani az anyagra. Minél merőlegesebben tartod annál biztosabbnak kell lenni, ilyenkor max kisujjal tudsz támaszkodni. Azért érdemes így nekikezdeni a festés elsajátításának, mert ha bútordíszítésre kerül a sor, nagy szolgálatot fog tenni. Ott ugyanis nem nagyon lehet forgatni, támaszkodni. Nekem ezt még gyakorolnom kell, nem ez rögzült.
Miután kiszemeltem legújabb áldozatomat, eldöntöm, hogy mely technikával viszem fel az anyagra.
Lehet választani az abszolút szabadkézi, kinyomtatott-traszferpapírraátrajzolt-anyagrarávasalt, sajátsablonos megoldások között.
Mostanában az abszolút szabadkézit szoktam alkalmazni. Ceruzával megrajzolom az anyagra a minta főbb vonalait, köröknél persze használok mankónak lóvét vagy poharat.
Egy színnél: megfestem a kontúrokat, majd kitöltöm  a mintát egy nagyobb ecsettel.
Több színnél: A minta színével megfestem a kontúrokat, kitöltöm, majd száradás után feketével, arannyal vagy ezüsttel kontúrozok, így nem fog félkész hatást kelteni.
Indaminta: Akkor lesz szép, ha egy határozott vonallal készítjük el és nem a csatlakozási ponton kezdünk, hanem az indaminta belsejénél/végénél.
A szitázást szeretném kipróbálni és nagyban nyomni az ipart, de még nem sikerült próbafestékcsomagot beszereznem. Elméletben szitázok csak.

Kérésre, igényre szívesen részletezem, ha kell képekkel illszutrálom az általam kipróbált technikákat, anyagokat, felszereléseket,  jelenleg ennyi jutott eszembe. Kérdezz bátran, legjobb tudásom és jóindulatosságom szerint igyekszem segíteni!

Kép forrása: http://indafoto.blog.hu/2011/03/02/az_orszagos_szechenyi_konyvtar_fotoseta_kepei_a_restaurator_muhely

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...