2014. február 5., szerda

Bevásárló lista, avagy hogyan spóroljunk.

http://buzavirag.hu/fonott_termekek
Felelőtlenség a mai világban úgy neki indulni bevásárolni , hogy előtte ne készítettünk volna egy átgondolt, részletes listát, hogy mit és hol vegyünk meg.

Én így szoktam bevásárlólistát írni. Vonatkozik ez élelmiszerre, háztartási kellékekre, hobbi cuccokra, Ikeára, bármire.



1. lépés:
Papír, toll, szárnyaló gondolatok, mindent leírok, hogy mit szeretnék megvenni. Fontos, hogy nyugodt körülmények legyenek, hogy a felét ne hagyjam ki, vagyis ne a legfontosabb dolgok maradjanak le a listáról ami nálunk elég gyakori, ha pl. Apa felhív, hogy itt és itt vagyok, mit vigyek haza.

2. lépés:
Megyek mosni, főzni, takarítani, fürödni, bármi, közben kattog az agyam. Mivel tényleg leírtam mindent amire nagyon nagy szükségünk van jelenleg ezért egy kicsit hosszú lett a lista, így lehúzom a tételek kb 1/5-ét.

3. lépés:
Megyek mosni, főzni, takarítani, fürödni, bármi, közben kattog az agyam. Fejben számolgatok és egyre csak szíszogok, hogy miből is fogjuk ezt megvenni? Vagy ha ezeket megvesszük, akkor legközelebb miből fogjuk amazt megvenni???? Még mindig kicsit hosszú a lista,  így ismét tollat ragadok, pár FONTOS dolgot hozzáírok amit persze a nagy álmodozásban elfelejtettem, majd kihúzok megint "pár" - 5-10 sorocskát.

4. lépés:
Eljött a lefekvés ideje. Agyam kattog, számol, szám szíszog. Na jó, még ezt, meg ezt, meg ezt majd legközelebb megvesszük gondolatokkal lehúzok pár dolgot a listáról és bosszankodok, hogy már megint várni kell rá egy csomó időt, hogy meg tudjuk venni, pedig nagyon fontos, de a listán maradt dolgok prioritást élveznek.

5. lépés:
Itt a reggel, Apa indul a dolgozóba, megkérdi, hogy hozzon-e haza valamit. Elkezdem felolvasni, mit, honnan mit, majd menet közben még pár tételt lehúzok. Odaadom a papírt, majd azzal a lendülettel ki is tépem a kezéből, mert még ezt meg ezt meg ezt majd később megvesszük.
Apa már kicsit feszült, mert indulna, meg minden én meg itt összezavarom, hogy ide menjen,de mégse, de mégis. Ekkor már én is nagyon pipa vagyok, idegességemben megkérdem, hogy mennyi pénzünk van még, erre ő mond egy olyan számot, hogy eléggé elkámpicsorodok, bevágom a durcit, a lista tetejéről letépek egy 5 centis darabot és a kezébe nyomom, hogy ezeket hozza haza. MAJD mielőtt elindul azt is elkobozom tőle és pityogva odamotyogom, hogy majd átmegyek  a boltosnénihez és megveszem ami nagyon kell.

Ezek után nem téma szerintem, hogy mennyire utálok bevásárolni menni. Tök mindegy, hogy miről van szó. A sok agyalástól jól elfáradok, felidegelem magam és hullafáradtan esek be az ajtón egy 10 perces vásárlást követően.

A szórólapokat, újságokat el sem szoktam olvasni, egyből megy a gyújtósgyűjtő dobozba, nehogy valamit megkívánjak vagy idegrohamot kapjak, hogy mekkora akció és lemaradunk róla és felelőtlenül átgondolt vagy már túlgondolt?! bevásárlólista nélkül nekiiramodjak vásárolni.


Na, ki van még így ezzel?

1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...