2014. július 2., szerda

Tereprendezés 5. rész:Bosófejtéses hullámvasút


Parasztviakolor 1. felvonás:

Apa természetesen az idei legmelegebb napon gondolta úgy, hogy megépíti az utat a kerthez.

Először kirakta a mintát, úgy gondoltam, hogy egy sorba 4 tégla elég lesz... nem ez volt az egyetlen rossz döntésem ebben a projektben, de írjuk a meleg számlájára.


Bemelegítésnek Apa és segítsége egészen 3 óráig borsót fejtett az én nagy örömömre, mert annyira nagyon meleg volt de tényleg, hogy tuti gutaütést kapnak ha nekikezdenek utat építeni.  Ekkor történt az az eset, hogy fél óra múlva be lettem küldve borsófejtőautomatát keresni a vaterán... Miután már marhára megunták akkor inkább úgy döntöttek, hogy mégis jobb a napon aszalódni, mint a kis zöld gömböcöket fagyasztóba rakható állapotba keríteni.
Apa elkezdte kitermelni a földet , bepakolgatni a téglákat. A kitermelés olyan jól sikerült, hogy nagyon úgy nézett ki az egyharmadánál, hogy vagy a vakondoknak vagy a kínaiaknak - pontosan nem tudom - építi azt az utat. Nem mertem mondani, hogy szedje vissza, mert nagyon sokat melózott vele, de ő önként és dalolva felajánlotta hogy visszaszedi azzal a feltétellel, hogy minden egyes tégla nyomát követem, mert még egyszer lerakja, de az ott is marad hajóhanem.
A történethez még az is hozzátartozik, hogy nem elég, hogy annyira lejtős jelenleg a terep - ez a képen is remekül látszik - hogy télen simán lehet majd szánkózni, de még domború is. Ez az ára annak ha valamire nincs a kellő mennyiségű idő rászánva, gondolok én itt most a föld elegyengetésére amit már az ide hozatal estéjén szürkületben csináltunk.
A következő volt a felállás: Apa téglát visszaszed, Gyerek alszik, Anya a teraszról mondja téglánként, hogy egy kicsit alacsonyabb a jobb oldala, a hátulja meg magasabb... Így ment ez vagy fél óráig aztán én a borsófejtő szettel a kezemben átbandukoltam a napozóágyhoz, elheveredtem, majd mondtam tovább az instrukciókat. Borsót pusztán csak azért vittem magammal, mert elég hülyén nézett volna ki, hogy Apa a 40 fokban vizes törölközővel a fején utat épít én meg a napozóágyról osztom az észt. Borsóval egy kicsit jobban nézett ki. 


Figyelmem a nagy melegben lankadozni kezdett, közben Apát leváltotta a segítsége és utólag kiderült, hogy ez is egy nagyon rossz ötlet volt, ugyanis a kedves segítségünk 100%-ban komolyan vette a dolgot,  követte a domb domborulatát és sikerült neki egy szép kis huplit építeni pont az út kellős közepére... Persze én ezt az én kis agyacskám akkor fogta fel amikor Apa -közben megint váltás volt- befejezte az utat...ergo... nincs visszaszedés... 
Nézegettem a teraszról, a kert minden pontjáról, de akárhogyis néztem ez nem egy mezei út, hanem egy hullámvasút lett. A kertkapu nem viszonyítási alap, úgy sz@r ahogy van, a hullámvasút van vízszintben.




Levezetésképp kifejettük a maradék borsót, hogy megnyugodjanak a kedélyek. Gondolom Apa ezzel kívánta elterelni a figyelmem, de mivel a borsót nem a szememmel fejtem ezért végig az utacskát bámultam ahogy kiemeli a fantasztítikusan csálé és rozsdás kertkapunkat...

Arra gondoltunk, hogy hasznát vesszük és mi lenne ha én a ház sarkánál beleülnék a talicskába, apa tolna és nekiiramodnánk a kertkapu felé..tuti liftezne a gyomrom mint egynémelyik magyar dombos útszakaszon, VAGY csak ez maradhat mint megoldás: A legmagasabb pont alatt ásunk egy alagutat mely az út két szélére épített gyönyörűszép halastónak az összekötője lenne, de akkor már kérek két korlátot az oldalára....
A történetnek még mindig nincs vége, ugyanis az út azon oldalán ahol még nincs fű ott olyan lejtés van, hogy a jelenleg nem túl stabil járású gyerekünk ha elindul lefelé akkor olyan lendületet kap, hogy vagy a kocsi fogja meg, vagy ha nincs ott akkor a szomszéd ház fala...elesni ritkán szokott, azt is csak azért mert a picinyke lábai a nagy kacsázás közben összeakadnak. Persze erről nem a gyerek tehet, hanem az idióta használhatatlandeméregdrága szandálok, még nem sikerült beszereznem olyat amit ne akarna levenni 2 perc múlva. 


PS: az eleje ami innen a vége, na mind1 még nincs befejezve, mert ott beton van 2 cm-es földréteggel és csákányozni kellett volna, de hamarosan folytatjuk a kert parasztviakolorozását ezért nem foglalkoztunk vele, csak azért van ott, hogy ne legyünk sarasak... egészen a konyhakertig.

Amikor eső után ki kell mennem valamiért akkor 3 lépés után képződik 10 cm vastag réteg a kinti papucsom talpán amit aztán csak vésővel tudok eltávolítani. Ezért nem hordok itthon gumicsellót, mert folyton elhagytam az egyik felét és amire kirángattam a sárból addigra tokától bokáig sáros lettem. A szomszédoknak sem kellett akkoriban sztendapkomedire járni, elég volt csak átkukkantani a kerítésen...és azon röhögni, hogy én fél lábon egyensúlyozva próbálom kiszabadítani a sár fogságába esett csizmimet, majd mind aki jól végezte dolgát nagy büszkén felvettem és 3 lépés után megint elragadta a sár....ezt még jól viseltem... és megint.... itt már kicsit kezdtem átmenni agresszív kismalacba.... és megint...és... ott hagytam a francba és éppenhogynemvöröslő fejjel berongyoltam zokniban a házba, rohadjon meg ott ahol van....
Apa kérdi: MOSTMIVAN?
Anya: SEMMMI!!! Apa nem érti..
Apa: Te zokniban voltál kint a kertbe?
Anya: Há persze! A nem elég koszos zoknikat mosás előtt felveszem és futok velük egy kört, hogy legyen mit kimosni belőle, mert imádok mosni...
Apa még mindig nem érti....
Apa: és mi történt az arcoddal?  -picit saras volt itt ott
Anya: HAGYJUK JÓ?!
Apa: de mégis, MI a baj?
Aztán elmeséltem neki és képes volt ezen röhögni. Non stop. Képes volt ezért felhívni....és röhögni...

Ez volt az utolsó és egyben legdurvább eset, ekkor végképp elment a kedvem a gumicsizmától...

8 megjegyzés:

  1. Szia !
    Betelt a pohár ! Eddig bírtam szótlanul …..
    Te aztán megint kihozod belőlem az „írástudót” 
    Figyellek egy ideje, és most már ez egy újabb bizonyíték, hogy nincsenek véletlenek. Kicsiház-Kata egy nagyon régi bejegyzése durrantotta el először az agyam – akkor írtam néhány gondolatot, amire jöttek rendesen válaszok – szöveg(meg nem)értésből fakadóan mindenféle (nem csak Tőled  )…..
    Akkor el is határoztam, hogy én többet soha-sehova-semmit ! Nincs az a felsőbbrendű ….
    ….. de azért csendben figyeltem , figyeltelek …. és bevallom, nagyon élvezem …. és most !
    Kész vagyok ! Tudnod kell, hogy imádom ahogy írsz. Izgalmas figyelni, ahogy Te magad is változol, miközben változik a külső, belső környezeted – ami ugye, belőled indul ki.
    (Többször már majdnem billentyűzetet ragadtam mikor a hálószoba-babszoba majd a gyerekszoba projekten dolgoztál, de jó volt látni ahogy valamerre mindig továbbhaladtál.)
    A kert projektetek pedig minden összes tiszteletem kivívta ! Elképesztően sok SAJÁT erőt és munkát fektettetek bele és öröm látni, ahogy ezt a kert megköszöni, és szépül, él, és egyre inkább szépül ….
    (Az én folyton rohanós munkám és legfőképp a nyilas-nyilas habitusom mellett már nem jut erőm-időm-türelmem, hogy ilyen széppé és élhetővé varázsoljam a kertem – de icipici-mikroszkópikus méretű lépésekkel eljutottam oda, hogy van 4 pöttöm eperbokrom, 4 rózsám + 1 sárgarózsa fácskám, íriszem, levendulám – amik makacsok  , idén virágzott a picike orgonám, amit ÉnPasim anyukájának kertjéből mentettünk át, mikor beköltözött Bp.-re, és egyszer csak megnő az a kis fenyő, aminek a feladata egy orbitálisan nagy és ronda magasfeszültségű oszlop eltakarása lesz – férfiember szerint sokkal inkább lesz a falu látványossága, mert egy ilyen ferde tetejű fenyőt eddig csak a Rám-szakadék környékén láttunk . Talán emiatt a megjegyzés miatt állt meg szegény a fejlődésben ….)
    Elkalandoztam ….Visszatérve : a gumicsizmás-ismerős-standupkomedis jeleneted volt az utolsó csepp a pohárban 
    Köszönöm ! Ildikó

    VálaszTörlés
  2. Én még most is hordok gumicsizmát, főleg délelőttönként, mikor megyek ki a vizes kertbe, vagy kutyát etetni, mert ott saras, eső után. Mi is csináltunk utat, azaz a minta lett kirakva, három éve. Jött az APEH-től az ember ellenőrizni a ház árát és a szerződést, mondja nem így kel csinálni. Ez csak a minta- válaszoltam neki. Úgy maradt, jött fontosabb, a közöket benőtte a fű. Majd egyszer sor kerül rá.Ez sem egyenes, de használható.

    VálaszTörlés
  3. + l S két lépcső után a kutyánál, ha esik, mi is ragadunk bele a sárba. Tán ennyire nem, de ragadunk.

    VálaszTörlés
  4. :) én azért értem, min nevetett ;)
    Kicsiházas Katával kapcsolatos érzéseidről meg annyit, hogy fura, hogy pont most írtam erről - is :) Téged is ajánlottalak ám :)
    Szép (sármentes) napot! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most olvastam, tényleg...:-) Köszi!

      Törlés
  5. Úgy egy hónapja eltűntem a blogok színteréről... S ma, visszatérvén, mit tapasztalok?? Gyökeres változás:

    - nincs gumicselló
    - van új járda
    - nincs vashulladék a viharsarokban
    - van új profil
    - nincs diófa
    - van új blogszerző
    - nincs egyszerűen koszos zokni
    - van szép kertkapu
    - nincs mán barsó a ker'be
    - van szép napozóágy a fűjjbe
    - nincs szandi, ami szerethető lenne, viszont
    - van szép gyöpp az udvarba...

    :D
    Eeeeeez egyre jobb lesz!! ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélem nincs komolyabb oka az eltűnésednek! Már vagy két hete azon morfondíroztam, hogy történt-e valami, mert sehol nem láttalak.

      Köszönjük szépen! Hamarosan folyt. köv.!

      Törlés
  6. Az eltűnés oka a teméntelen elfoglaltság. Na de hamarost... :)

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...