Tündérbogyó 10 napig masszívan beteg volt, amire eddig még nem volt példa, eddig három napos volt a leghosszabb betegsége. Eléggé elhúzódik a fogzása, kettesével, de inkább négyesével jöttek a fogai, az utolsó négy őrlőre várunk már jó ideje. A két alsó őrlő már elég rég óta feszíti a kis ínyét, de igazából egy hónapja kezdett el panaszkodni, hogy fáj az ínye és hogy így elhúzódik ennek az lett a következménye, hogy lett egy jó kis szájnyálkahártya gyulladása. Leírom ezzel kapcsolatban a tapasztalataimat és remélem, hogy más is hasznát veszi.
Mi nem az egybőlorvoshozrohanó szülők táborát erősítjük amihez az is hozzátartozik, hogy van pár eü-s a családban és a közeli baráti körben (csecsemősnővér, patikus, mentős, fogorvos, homeos csecsemőnővér, ja és én is dolgoztam másfél évet a Szt. Lászlóban igaz, hogy irodában, de azért elég sok mindennel találkoztam). Minden ott kezdődött, hogy két hete kedden este "Belladonnás"(csak a bucija meleg, a végtagok hidegek) láza volt, ezért adtam neki egy kúpot, mert nem mertem éjszakára így hagyni. Következő nap bágyadtka volt, de nem volt még hőemelkedése sem, majd másnap ismét láz, de azon kívül semmi, szóval egyértelmű volt, hogy a foga miatt van az egész. (Amikor észreveszem, hogy valami kezdődik akkor minden nap reggel és este rakok a kecsketejcijébe - amit a szomszédból kapunk egy kis ezüst kolloidot, a teáiba meg 2 belladonnát.)Pénteken szegénykém már kezdett elég cefetül lenni, nem kellett neki se az eper, se a húsleves és az ivással is volt egy pici gond, de hős volt, ivott, de minden egyes kortynál kirázta a hideg. Ami miatt elkezdtem agyalni, hogy mégis mi a fene van az a lepedék a nyelvén és a lehelete volt, ugyanis rossz volt, de nem olyan, mintha torokgyuszija lenne, hanem sokkal rosszabb és este már panaszkodott, hogy bibis a szája, ekkor előjött a felső ajkán egy afta, majd következő napra még egy a kis állán, majd rögtön mellette. Még mumózik ami ilyenkor elég nagy hátrány, mert napi többszöri főzés mellett is egy bacitanya és az afták sajnos elkezdtek gennyesedni. Hétfőre az ínye a jobb oldalon bucira dagadtak, a kis fogacskái alig látszódtak ki és a torkán is volt bibi, a száján lévő bibi és az ínye is időnként vérezni kezdett és ekkor nagyon megijedtem, ez már nekem is sok volt. Egyből hívtuk a fogorvosunkat, de nyugodtabb nem lettem, mert mondta, hogy ez a tüneteggyüttes sajnos elég gyakori ha így elhúzódik a fogzás, majd hívtam a homeopátiás doktornőt is, ő sem mondott többet. Várni kell, itatni hősiesen, próbálkozni az evéssel, ekkor is derült ki, hogy végülis mivel állunk szemben.
Gyógynövények amiket alkalmaztam:
Szerencsére kicsik voltak a sebek és több nem is jött ki, mert én egyből a tettek mezejére léptem, csináltam rá gyógynövényfőzetet zsályából, utifűből(nálunk széleslevelű van) és zsurlóból. Ezzel mosogattuk naponta többször, amikor engedte akkor pihentettük rajta a beáztatott vattapamacsot és amikor volt kedve akkor még gargalzált is vele.
A tejébe kolloid helyett 2 csepp japán keserűfű tinktúrát tettem, a kolloidot szórófejes flakonból fújtuk a pici szájába.
Belsőleg a japán keserűfű tinktúrán kívül pedig mercurius solubilist, rhus toxicodendront, apis mellificat adtam.
Teának pedig echinaceat főztem tőzegáfonyával, kevés utifűvel és zsályával.
Néha megengedte, hogy dologéllel bekenjem az ínyét, a fogmosás is napokon keresztül elmaradt ami miatt komolyan aggódtam, mert ilyenkor nagyon fontos, de nem akartam vele erőszakoskodni, meg egyébként sem szokásom, mert elég dacos és inkább felkínálok neki 2 lehetőséget ami között választhat az adott szituációban.
Amikor nagyon fájt neki akkor próbálkoztam a fájdalomcsillapítóval, de elutasította, ezért összesen 2 kúpot kellett adnom amiből egyet meg is bántam, mert nem kellett volna és mégis sikerült neki 10 nap alatt kigyógyunli belőle a gyógynövények segítségével. Ráadásul nagyon élvezte, hogy saját maga szedheti a gyógyítós növényeket és főzhet belőle teát, borogatást amivel kis tükör előtt meg is törölgetheti a bibiket. Az ivásra -amivel egyedül 1 napig volt gond, szóval egy hőssel állunk szemben- pedig úgy tudtam a legkönnyebben rávenni, hogy a homeobogyókat nem oldottam fel a teában, hanem beleraktam 1,5 dl teába és csak akkor tudta kibányászni a pohár aljáról amikor megitta az egészet. Persze volt, hogy próbálkozott, hogy inkább én igyam meg, mert neki csak a bogyócskák kellenek, de elég hamar dűlőre jutottunk, aztán meg már magától kérte az innit bogyócskákkal.Amikor beteg akkor kell igazán találékonynak lennem, midig próbálok belevinni a helyzetbe egy kis játékosságot, vagy rábízok valami felnőttes feladatot, hogy megtörjem a nyűgös hisztit és amire feleszmél addigra túl is vagyunk rajta és nem egy rossz emlékként gondol rá.
Összességében a helyzethez képes elég könnyen megúsztuk, lehetett volna ennél sokkal durvább is a helyzet...katasztrófális képeket láttam.... és olvastam, hogy milyen idiótaságokra akarják rávenni a kétségbeesett szülőket... mint pl, a neomagnolos lemosás ilyen bibiknél, vagy az antibiotikum.... Na azzal itatnám meg azt a hipós vizet aki kitalálta. Mégis minek kínozni a gyereket amikor itt vannak a jó öreg gyógynövényeink???? Mégis mennyire csíphet az a vacak egy vérző sebet???? Ráadásul a bibik a gyógynövényes főzet segítségével hegesedés nélkül múltak el, már csak egy pici rózsaszín folt van a helyén és ahogy elkezdtem neki kívülről, belülről adagolni a gyógynövényeket óráról órára szemmel volt látható a változás mind a sebeken, mind az ínyén, szóval megérte a fáradozást. A sok terülj-terülj asztalkám ételből italból felsorakoztatva, hurcibászva egyik szobából a másikba azon rimánkodva, hogy egyen már végre valamit és ez a gyógynövényezés sem annyi időt vesz igénybe, mint egy antibiotikumos kúra, komoly idő megy el a gyógynövények szedésével, gondos válogatásával, napi több ilyenolnyamolyan tea főzésével, az eszközök állandó mosogatásával..., de nagyon is megéri és az a szeretet, törődés amit egy anya a készítés során beletesz egy ilyen teába az egyik gyógyszerben sincs benne. Már alapból azzal a gondolattal szedem le a leveleket, hogy a gyermekem minél hamarabb gyógyuljon meg a segítségével, ha meg Tündérbogyó szedi az meg még jobb.
Sajnos manapság azokat a szülőket legtöbben a hanyag kategóriába sorolják akik próbálják a gyermeküket maguk meggyógyítani természetes módszerekkel és nem egyből teletömni őket gyógyszerekkel.... Tartom magam annyira jó anyának, hogy meg tudjam állapítani azt, hogy magam is képes vagyok arra, hogy meggyógyítsam, vagy vinnem kell a dodónénihez.
A kertbe 12 napig csak epret szüretelni jártam, szóval eléggé begazosodtunk, de már kezdek a végére érni.
...a fogacskák ettől függetlenül még nem bújtak ki, ott türemkednek a kis ínye alatt, de nem törték át...
Én is azt gondolom, hogy egyre inkább magunkra vagyunk utalva a gyógyítás terén is. Nem pont így kapcsolódik ide, de ahogy olvastam a soraidat ez jutott eszembe. Már meg sem tudom mondani, mikor voltam utoljára orvosnál, sajnos nekünk olyan háziorvosunk van, aki egyszerűen nem törődik a betegekkel, állandóan órákat késik a rendelésről, már nem egy embert kezelt félre, aminek tragédia lett a vége. Köztük a párom is, akinek egy súlyos bakteriális fertőzése (leptospirosis) volt 3 éve, amire azt hitte az orvos, hogy napszúrás... És ha nem erősködünk, hogy vigyék be kórházba, meg is halhatott volna. Jaj, még visszagondolni sem szeretek arra az időszakra, iszonyatosan megviselt. De fogjuk be a szánkat, mi kis falusiak, mert örüljünk, hogy egyáltalán van háziorvosunk... Most nem szeretnék ezzel senkit megsérteni, mivel ez egy helyi speciális eset, és tudom, hogy vannak nagyon lelkiismeretes orvosok is, tőlünk nem is olyan messze. Csak azt akarom kihozni ebből, hogy szinte majdhogynem magunkra vagyunk utalva, mert a háziorvosra nem igazán számíthatunk. És annyira fel tud háborítani, hogy a 21. században VISSZAFELÉ haladunk. A gyógynövények ismerete egy nagyon értékes tudás. Amit leírtam egy másik oka a házi módszerekkel történő gyógyításnak, a kényszeré. Bocsi, ha kissé zavarosra sikerült..
VálaszTörlésÁtjött:)
VálaszTörlésSzerintem jó ez a kényszerű visszafelé haladás, legfőképp a szervezetünknek.
A másik baj az orvoslátogatók... Sajnos a mi háziorvosunk is olyan, hogy antibiotikumot antibiotikum hátára írna fel, mert az után kapja a zsozsót....még akkor is, ha egyáltalán nincs rá szükség.
Szerencsére egyre többen vannak azok az rvosok is akik szerint nagyon jól megfér/kiegészíti egymást a népgyógyászat a nyugati orvoslással, bánatomra meg jelenleg számunkra ez megfizethetetlen :(((magánrendelés + utiköltség = fél havi GYES).
Vele akkor találkoztam először amikor Tündérbogyó elsőnek lázas lett és kicsit kutakodni kezdtem:
http://www.drszokehenrik.hu/web/bemutatkozas.htm
Mi olyan szempontból nagyon jók vagyunk, hogy tudunk kitől azonnal telefonos segítséget kérni gyógynövénnyel kapcsolatban, ha elakadok. Általában a Treben könyvben megtalálom amit keresek, pedig azon kívül van vagy 5 bazivastag gyógynövény enciklopédiám, de általában abban a kis füzetecskében benne van a megoldás ami pedig ott figyel vagy a kertben vagy az erdőben.
Pár embertől már hallottam azt is, hogy ő nem akar sem saját magán, sem a gyerekén "kísérletezni", fél, hogy elront valamit sé ezzel le is van tudva, kiváltja a felírt gyógyszert...
De hellllóóóó vannak remek, megbízható szakemberek akikhez el lehet menni,csak ez már túlesik a komforztzónán, mert tájékozódni, olvasni, keresgélni kell, hogy hol mikor kihez hova.. meg attól is félnek, hogy becsapják őket....
Én mindig megérzésre választok. Ha egy kicsi kétely is van bennem, akkor azt már ott is hagyom, mert előbb utóbb valami nem úgy alakul ahogy azt Én elvárnám és a belső hang mindig megmondja mindennel kapcsolatban a frankót, csak figyeljünk rá.
Na jó, abbahagyom:)))