Nagyon hiányzik a blog, hogy nincsenek megörökítve a fejlődések, de az életünkben ez az időszak már csak ilyen és ezt el is fogadtam (jobbat nem is tehetek). Most egy kicsit visszarepülünk az időben, hogy a szép kis tulipánjaim amik idén először látták meg a napvilágot a kertünkben meg legyenek örökítve.
Persze a munkámat még mindig hazahordom, valahogy minden hazahozott újdonságnak meg lesz a helye. Az évelőágy bővült több tő rózsával, cserjékkel amik persze most még nem is látszódnak a képeken, de én tudom, hogy ott vannak és ez pont elég. Tündérbogyót sem lehet lassan bevinni, mindig hazakönyörög valamit.. mondjuk nem nehéz meggyőznie... khm.
 |
| A konyhakertben néhol nagyobb a tarack, mint a macskamenta, de dolgozunk rajta. |
Egyszer arra jöttünk haza, hogy a diófa alatt kettő óriás pávaszem szundikál. Tenyérnyiek voltak. Nagy volt az öröm, még sosem láttunk ilyet. Almácska - korhoz hűen még szelfit is csináltatott.... nem lehet elég korán kezdeni :-) (hozzáteszem, nálunk egy ritka dolognak számít a szelfigyártás, kisebb bajom is nagyobb annál, de mégis képben van a gyerek).
klsjdkjn
Sokszor emlegetlek, ha a loncoddal beszélgetek. Gyönyörűek a lepkék. Ismerem ezt a "hazavinnit", soha többet egyetlen növényt sem, mindig megfogadom. Hiányoznak a folytonos beszámolóid. Szép a kerted, de milyen is lenne?
VálaszTörlésKöszönöm! Akkor túlélte a telet. Francia szaporítóanyagból ültettünk, tavaly debütált nálunk. A kertépítők is csak dicsérték, eddig minden kerttulajdonos oda volt tőle.
TörlésSokat ücsörgök a teraszon, vagy kóborolok kint a kertben,ha időm engedi.