Kerti körkép - május eleje

Sok-sok kép lesz, mert nem tudtam dönteni, hogy melyiket válasszam.

A diófa alatti ágyás napról napra változik. Virágzik az összes harangláb és gólyaorr, a páfrányok már kibújtak. A futórózsa már bontogatja szirmait és édes illatával elvarázsol, a kis ágyásokban a macskamenták átvették az uralmat, megérkeztek a várva várt áfonyák, elültettünk két gyümölcsfát, a konyhakertben virágzik a törzses rózsa, minden el van veteményezve és már szépen sorol minden, ki van gyomlálva. Egyedül az eper szalmázása maradt el, mert nem tudok a földre menni, annyira vizes, de kénytelen leszek, mert az eperért is be kell menni.

Az áfonyákat kiültettem a földbe. Elég sokat olvasgattam, mire meg mertem tenni, de jobb lesz nekik így. A két fenyőfa helyén lévőket nem féltem, ott még évekig tutira savanyú lesz a talaj, a másik kettőnél jobban javítottam a talajt. A legjobb csirketrágyával savanyítani, de jó megoldás az is, ha tőzeggel, vagy Rhododendron földdel keverjük a talajt, majd nagyon fontos, hogy kéreggel esetleg fűrészporral legyen takarva a tányérja, mert az is segít a savanyításban. Sajnos a vörösáfonya sokkal érzékenyebb a lúgos talajra, az annak ellenére cefetül néz ki, hogy Édesapám átültette azonnal Rhodi földbe. Remélem, hogy csak az a baja, hogy csapvízzel volt locsolva, mert az nagyon hamar lúgossá tudja tenni a föld PH-ját. Venni fogok PH mérőt a gyógyszertárban, mert most már nagyon kíváncsi vagyok, hogy a mi földünk milyen.

Fekete áfonya

Vörös áfonya

A két csenevész fácska.

Ezt japán haranglábnak vetettem..  se nem alacsony. se nem rózsaszín.

 

A fehér harangláb átszíneződött bordóra.

Itt pedig a rózsaszín gólyaorr fehér virágokat bont.

Alakul a látvány a teraszról. A konyhakertbe már csak a két kapun lehet átlátni.

A nagy ágyás is kezd magához térni az ültetés után.

Imádom a kígyógyökerű keserűfű üvegmosó kefécskéit.

A konyhakertbe lassan nem lehet bejutni a lonc miatt.

Imádom, ahogy a levelek között átsejlik a macskamenta lilája.

Kaputól balra.

Kaputól jobbra.

Sajnos a képek nem adják vissza, de a legjobb kilátás a konyhakertre a nyusziktól van.

Macskamentából van már ilyen szép bokros is, azok, amiket egy picit előhajtattam balkonládában, a lábukat pedig fahéjba lógattam.

A többi ilyen egyszáras még. Azt hiszem, bebizonyosodott, hogy a fahéj remek helyettesítője a hormonpornak.

A naspolya első virágzása.

Imádom az új konyhakertet, szeretem esténként csak úgy nézegetni. Tertszik, hogy az utak zöldek, hogy van körforgó, hogy van sok indián futtató és nagyon várom a szegélyek virágzását. Egyedül az íriszeknek kell menni, mert nem lehet a virágoktól közlekedni. Pedig nagyon tetszik a levélzete (amikor még kisebb) ágyásszegélynek. 

Ilyesmi szegélyt álmodtam meg a loncos kerítés elé, ez lesz az őszi ültetési terv:-) A futórózsákon kívül ősszel rózsákat már ültettem, két Leonardo da Vinci és két Eglantyne kapott helyet a két ágyásban. A ribizlikhez pedig nagyon szeretnék két Candy Raint. A Candy Raint pedig halvány sárga mini rózsával, füvekkel és mákkal képzeltem el.

Kép forrása: Pinterest

Az esti nézegetés az első kertre is vonatkozik. Valahogy hajnalban a felkelő nappal és este amikor már minden lecsendesedett, de még a nyugvó nap megvilágítja a kertet akkor szeretek igazán kint lenni. Annyira békés és szép. Csodálatos fények vannak.