2018. január 27., szombat

Töpike

 

Már nincs aki árnyékként követne az udvaron,   

aki ott van minden fényképen, ha akarjuk, ha nem,
 
 aki óvva figyelné Almácska minden mozdulatát, 
aki pesztrálná a kismacskákat
aki ott aludna télen a konyha radiátora mellett miközben főzök, 
aki a teraszon várna farokcsóválva mikor hazajövünk, vagy szomorkodva nézve mikor elmegyünk.  
Töpike 11 évesen felköltözött a csillagok közé.

Tavasszal kaptunk egy kis ízelítőt, két hétre eltűnt. Csajozott. 

De ez más volt.

December elején kezdődött. Akkor még csak a száraz kaját nem akarta megenni, de a konyhai maradékot, és konzervet rendesen falta. Azt hittem, hogy fáj az ínye, foga vmi. Fogyott. Aztán karácsony előtt kezdett el semmit enni. Orvos adott neki vitamint, turbósítót (ahogy Ő hívja) amitől 2 napig jobban nézett ki. Aztán elkezdett köhögni, rohamosan fogyni. Állatkórház, infúzió itthon, tüdőgyulladás. Szilveszter után csak hányt, hányt, hány naponta kb 20x. Állatkórház. További vizsgálatok jöttek, majd közölték, hogy eddig félre volt kezelve a kutya, renyhén működik a tápcsatornája, az étel mindenhová eljut( garat, tüdő) a gyomrán kívül, emészteni is a nyelőcsövében emésztett. A tüdőgyulladás is következmény. Próbálkozzunk más gyógyszerrel. Eddigre Töpike az infúzió ellenére is csont és bőr lett, már menni sem volt ereje. 
Látszott rajta, hogy feladta. 6 nap után hazahoztam a kórházból. Még volt egy nyugodt fél óránk a nappaliban amíg megérkezett az állatorvos. 
Nem akartam, hogy egy idegen helyen haljon meg. 
Az ölembe tettem a fejecskéjét. 
Kapott altatót, elaludt.
Pár pillanat volt, nem szenvedett.
A konyhakertben temettem el... 

Kiásni fél óra alatt kiástam a gödröt, puha volt a föld - ekkor még élt, ekkor még csak egy gödör volt,

de betemetni............ nagyon fájdalmas volt. De megtettem. Más nem csinálhatta. Tartoztam neki ennyivel.

Azóta is megszokásból átlépem a helyét a konyhában és csukom a kaput egyből, nehogy megszökjön.

8 megjegyzés:

  1. Őrizze sokáig az emlékezet Töpikét. Zsebivel is kínlódunk...

    VálaszTörlés
  2. Ez mindig nagyon nehéz.
    De a menhelyen nagyon sok kedves kutya, macska várja, hogy szerető gazdikhoz kerülhessenek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia, ha nem lenne kicsi gyerekünk akkor már lenne egy menhelyes kutyánk. Lutri, hogy milyen előélete volt, még ha azt is mondják.. Anynumnak van utcáról összeszedett kóbor kutyája, kellett pár év amire kinevelte belőle a hamisságot.

      Törlés
    2. Szia!
      Vannak ott kölyök kutyák is. A miénk is az volt amikor elhoztuk.
      Az állatorvos besaccolta,hogy kb. mikor születhetett. Ez alapján azt gondoltuk, hogy a "mindent megrág" korszakon túl van már. Nem volt.
      De az biztos, hogy kicsi gyerek mellé nagyon meg kell gondolni, hogy milyen fajtára essen a választásotok.
      Volt olyan aki nagyon tetszett de a menhelyes lebeszélt róla. Nem a kutya nagysága (közép méret) vagy agresszivítása mitt, hanem mert nem volt elég magas a kerítésünk. (Állítólag a 4-5 m magas kerítés sem volt akadály neki. Ezért is rakták át fedett kenelbe.)

      Törlés
    3. Még gyúrok rá. Tavasszal nekimegyünk a témának.

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...